Közismert hogy az első Olimpiai játékokat az ókori Görögországban tartották meg, 776-ban, az akkori Olimpiában, a legfőbb isten Zeusz tiszteletére. Maga a versenyt a Görög városok közötti versenyezés jellemezte és egyfajta harc a dicsőségért. A rendezvényt négyévente szervezték meg, és a játékok közötti időszakot a Görögök Olimpiának nevezték, és az idő kiszámításához használt egységként használták. Az Olimpiai játékok fontosságát bizonyítja az a tény, hogy megtartásuk idején minden konfliktus megszűnt.
Pierre de Coubertin 1894-ben alapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelynek eredményeként 1896-ban, április 6.-15. közöt tartották meg az első modern játékokat. Ez volt a modern korszak első Olimpiai játéka, amelyt Athén városban rendeztek meg.
A modern Olimpiai játékok zászlaja
A Francia Pierre de Coubertin előtt, Vermes Lajos báró,1880, augusztus 26-án szervezte meg a Palicsi Olimpiát (1880–1914), Ezen a sportjátékon a legjobb sportolók százai versenyeztek, a modern olimpiai játékokat megelőzve. Vermes Úrra mint egy sokoldalú sportolóra emlékszünk. Úszó, atletikus, tornász, birkózó, vívó és kerékpározó volt.
Vermes Lajos kerékpáron
Vermes Lajos gazdag földes Úr volt, de a gazdagság kiterjesztése és a birtokok vezetése nem vonzották. Az ötlet a Palicsi Olimpiai játékok megszervezéséről 1876-ban született. Akkor ugyanis Nápolyba látogatott , ahol a Miron Diskobolos szobrából egy diszkosz mintát akart lemásolni, amelyből a későbbiekben egy azonos ókori sporteszközt akart késziteni. Vermes Úr célja az volt hogy az ókori diszkoszvetés spotágat elevenitse meg újra. Az első Palicsi Olimpián a sportolók csak három sportágban versenyeztek : birkózásban, távolugrásban és golyó hajitásban. A diszkoszvetés mint sportág, nem szerepelt az első Palicsi Olimpiai játékokon.
Miron diszkoszvetője
A második Olimpiai játékokat 1881, július 17-én rendezték meg. Ezúttal hét sportágban versenyeztek a sportolók : 7 kilóméteres gyaloglásban, vivásban, ökölvivásban, rövidtávú futásban, golyó hajitásban, tornászatban és úszásban. A későbbiek során új sportágakkal bővitették az Olimpiát, mint például a magasugrás, rúdugrás, evezés, kerékpározás. Voltak olyan sportágak amelyek manapság furcsán festenének, mint például az úszás akadályokkal, jégen vitorlázás, rúdugrás vizbe, golyó hajitás magasba. A Palicsi Olipián a gyorsgyaloglás is mint sportág szerepelt, amelyt a Sant Luis-i Olimpián hivatalos sportággá avattak.
A Palicsi Olimpiai játékok birkozói
A Palicsi Olimpiai játékok megtartása érdekében, Vermes Lajos saját gyümölcsösében torna eszközöket telepitett és atlétika és kerékpározó pályát épitett. Az útóbbi volt az első kerékpár pálya Európa ezen a részén (1884-ben).
Vermes Lajos épitette az első kerékpár pályát Europa e területén
A sportolók részére, Vermes Lajos Olimpiai falut épitett a Palicsi tóparton. A Palicsi Olimpiai játékokat mindenki megtetinthette, de leginkább a gazdagabb polgárok voltak a közönségben, még a sportolók zöme szegényebb társadalmi körökből származott.
Palics már akkor hires és megbecsült üdülő központ volt, ahova a gazdagok látogattak, viszont az Olimpia kezdetével, Közép Európa sportközpontjává vált. Az érdeklődés oriási volt, igy külön vonatjáratok indultak Szegedről Palics irányába, még a közönséget diszhangulat várta. Eleinte legtöbb sportoló Közép Európábol érkezett, de az érdeklődés a későbbiekben kiterjedt egész Európára. Szerbia Királyság 1884-ben vett részt először a Palicsi Olimpiai játékokon.
A vivás volt az egyik sportág a Palicsi Olimpián
A Palicsi Olimpiai játékokat 2000-ben újjitottá fel, amikor az első Olimpiai játékok 120 éves évfordulóját ünnepelték.
Vermes Lajos emlékére, 2004-ben szobor lett felavatva a palicsi sétányon. A tó menti sétány Vermes Lajos nevét viseli, de egy külön sportdijat is alapitottak Szabadkán, melyet róla neveztek el.
Vermes Lajos szobra Palicson
